Az első targoncák a 18. század végén jelentek meg, elsősorban a bányászatban és az acélgyártásban használták őket. Ezek az eszközök nagymértékben megkönnyítették a nehéz szállítmányok mozgatását, és jelentősen megnövelték az általuk végrehajtott tevékenységek hatékonyságát.

Az első targoncák manuális működtetésűek voltak, amelyeket a munkások hajtottak meg kézi erővel. Az idő múlásával azonban az ipari fejlődésnek köszönhetően megjelentek az elektromos meghajtású targoncák, amelyek növelték az üzemi hatékonyságot és csökkentették a munkaerő igényét.

Az első automatikusan vezérelt targoncák az 1950-es években jelentek meg.

A modern targoncák mára meglehetősen fejlettek, sokféle funkcióval rendelkeznek, mint például a vezető nélküli rendszerek, a kamerák, a távérzékelés és a 3D-s navigáció.

Az első targoncák úttörőek voltak az ipari fejlődésben és a nehéz szállítmányok mozgatásában, és ma már alapvető eszköznek számítanak a raktárakban, a gyárakban, az építkezéseken és az áruforgalomban.